... a fülbevalójában!!!Tegnap elmentünk és megcsináltattuk. Azt nem mondom hogy nem sírt, de a dokihoz képest kevésbé volt elkeseredve. Mi igazából nagyobb hisztire számítottunk. A bátorságáért utána kapott egy kacsás-szívószálas üdítőt. Nálunk ez a heti egyszeri csoki... :D 10 perc múlva már el is felejtette az egészet. Ma reggel viszont miután felkeltünk, elmesélte nekem, hogy Néni, pötty, fájt! Merthogy a néni először megjelölte pöttyel, aztán csípte a lyukasztás a fülét. Adtam neki egy tükröt, megnézte benne a fülbevalóját és rám mosolygott! Rámutatott az én fülemre és mondta hogy lyukasz. Azt gondoltam, hogy majd nem engedi nekem hogy forgassam a fülbevalót, meg alkohollal kenegessem a fülét. Hát ebben is tévedtem. Nagyon ügyesen odatartja, megvárja míg végzek. Egyáltalán nem piszkálja, pedig azt gondoltam, hogy majd meg akar szabadulni tőle, mint a nyaklánctól vagy csattól, vagy hajgumitól. Azokat is nagyon szereti a hajába tenni (segítséggel), de aztán odamegy a tükörhöz és egyből ki is veszi. Újból be kell rakni a hajába. Bár amikor lementünk a játszóra csináltam neki egy kis copfot és azt nem bántotta. Egyszóval: Örülünk!

A fényképkészítés mostanában egy kicsit problémás, mivel a Kisasszony folyamatosan pózolni szeretne. Meglátja a fényképezőt, egyből mondja hogy Csíííz, közben bedől, aztán 1 mp múlva már sehol sincs. Nagyon gyorsnak kell lennünk. A másik képnél pedig mint egy kis manöken, hátat fordított nekünk, onnan nézett visszafelé, hiába mondtuk neki hogy forduljon erre.... Azért egy kicsit lehet látni a fülbevalót. Háromszög alakú, aranyozott pici darab, nagyon jól áll neki!

Bármit is csinálunk, Ő ott van és szemrevételez, és elraktároz, és aztán végül leutánoz. Nagyon kell figyelni minden mozdulatunkra, szavunkra. Múltkor Apa és Nagyapa próbálták a hűtőt vízszintesbe belőni úgy, hogy csavargatták a hűtő lábát. Naná hogy a legfontosabb ember is lehasalt melléjük és -bár alig fért oda- bekukucskált, hogy mit néznek a nagyok. Tegnap elkérte Nagyitól a hámozót és Ő kezdte el pucolni a répákat. Egyre többször szeretne egyedül próbálkozni. 

Nonó határozottan jobban van. Nincs láza, a közérzete is jobb. Viszont az oltás helye bepirosodott egy picit és fáj is neki. De már tegnap óta panaszkodik hogy fáj, tilos hozzányúlnunk a karjához. Szegény apa ezt elfelejtette és a karjánál húzta magához közelebb... a végeredmény: Fááááááááááááj!!!!! , majd elkezdett sírni. Apának akkora lelkiismeret furdalása lett, hogy majdnem őt kellett megvigasztalni. :)

Az éjszakánk borzalmas volt, Nonó többször is fölkelt és sírva totyogott át. Mi pedig visszavittük és ottmaradtunk mellette elalvásig, de mindezek előtt mindig megivott 1 dl vizet. Ez az egész igazából nem is az oltásnak köszönhető, mert ez megy már hetek óta. Remélem hamar túl leszünk rajta, mert már nagyon fáradtak vagyunk mindhárman.

3 hete voltunk emiatt dokinál, aki épp szabin volt. Következő héten Nonó élete első, saját lábon megtett szüretén (tavaly még babakocsis Tökmag volt) kicsit benáthásodott, így nem mertem levinni hétfőn. A mostani hétfőn pedig áramszünet volt, így a doki nem rendelt.... :S DE ma, szerdán sikerült beadatni azt a fránya oltást!!! :( Mikor meglátta a dokit, már elkezdett sírni, így meg sem érezte az oltás pillanatát. Folyamatosan mondogatta, hogy Ajjajaj-ajjajaj-ajjajaj! ugyanis valamiért ha nagyon el van keseredve, ő így sír. Ez nagyon nagy sikert aratott a rendelőben, még a szomszédos szobából is átjöttek a védőnők, mert ők még ilyen gyereket nem láttak, aki így nyilvánulna meg. Tényleg nagyon aranyos volt. Aztán vigasztalás képpen elmentünk a játszóra egyet hintázni és csúszdázni. Egyből jobb kedve lett szegényemnek, hát még mikor megjelent kis barátnője, Lilianna. A legnagyobb egyetértésben, kézenfogva sétáltak a csúszdától a hintáig, majd mindketten felkéredzkedtek és együtt hintáztak.

Nonó elég keveset ebédelt, majd aludt egyet, ezután ismét lementünk a játszóra Lilihez.Jó nagyot játszottak, majd hazajöttünk, megfürdött, de enni már nem igazán akart. Elkezdett elégedetlenkedni és egyre nyűgösebb lett. Forró volt a homloka. :( Pedig ettől az oltástól állítólag nem szoktak belázasodni a gyerekek, semmilyen tünetük sem szokott lenni. Az előző oltást viszont a gyerekek 80%-a megszenvedi. Hát úgy tűnik, Nonó fordítva működik. Mindenesetre lázmérés után beadtunk neki egy kúpot, másfél óra után lejjebb is ment a láza... Remélem holnapra már kutyabaja sem lesz!

Szombaton lementünk a barátainkhoz a Balatonra. Két kisgyerekkel is találkoztunk: Álmossal - aki most ünnepelte 1. szülinapját - és Esztivel - aki 1 hónap múlva lesz 1 éves. Nagyon aranyosak voltak! Volt hármasban hintázás, hármasban járművezés, hármasban evés és hármasban fürdés. A hármasban alvást nem próbáltuk ki, mindenki a saját ágyában aludt...? Pontosabban lefektettük őket 8-kor, de szegény Eszti nagyon kínlódik mostanában a fogával, úgyhogy kb. éjfélig sírt kisebb-nagyobb megszakításokkal az emeleten. Nonó és Álmos a földszinten aludtak. De mikor Eszti fölsírt, Álmos is fölébredt és mivel nem találta maga mellett a szüleit, ezért elkezdett sikoltva sírni, többször is. Erre Nonó mit csinált????? Aludt tovább, mint a bunda! Meg sem moccant! Bezzeg amikor itthon vagyunk és beosonunk megnézni hogy fázik-e és bárhogy is igyekezünk megreccsen a parketta, na arra azon nyomban kinyitja a szemét és sír! Ki érti ezt???

Annyira furcsa volt, hogy a mi kislányunk volt ott a legnagyobb "baba"! Össze-vissza rohangált, a másik kettő még csak mászni tudott, meg kapaszkodva sétálni. Fogtam Álmos egyik kezét, hagytam a másikkal hadd egyensúlyozzon. Erre odajön Nóra és megfogja a másik kezét, így sétáltunk tovább hármasban. Igaz, kicsit gyorsabban sétált, mint a kisfiú bírta, úgyhogy vissza kellett fogni. Olyan nagylány lett! Adott Álmosnak a babakocsiba labdát és meg akarta kínálni pogival is. Ja, és amikor Eszti vagy Álmos elestek, vagy csak ültek akkor odament hozzájuk, hogy fölsegíti őket...

Volt egy csúszda is a kertben, először elég bátortalanul próbálta ki Nonó, nem is tetszett neki. Aztán egy óra múlva ismét lecsúszott rajta, aztán még vagy 15x. Először hasra akart fordulni, ahogy itthon szokta a hosszú csúszdán. De ezen a picin nem volt ideje megfordulni, így maradt az ülve csúszás. Nagyon ráérzett az ízére! A végén már úgy kellett elcsalni őt onnan, hogy mással is játsszon, mivel állandó felügyeletet igényelt a csúszda. Úgyhogy aztán átment egy gyerekeknek való hintaágyba!!!! A strandon volt közös csúszdázás is, illetve egymás után csúsztak a gyerekek, Nóri inspirálására. Rutinosan itt már nem is igazán próbált hasra fordulni, félig ülő, félig fekvő pozícióban hasított - és töltődött fel elektrosztatikusan, aminek a hatására egy idő után már rázott is - a műanyag csúszdán.

Délután elmentünk a Balcsihoz, hogy a fiúk megfürödjenek. Álmos is bement apukájával!!! Én nem mertem bemenni, mert nekem hideg volt. De Álmos annyira élvezte, bent volt vagy negyed órán keresztül és teljesen felpörgött utána. Nóri meg a kis barátja után akart eredni, mert ha Álmosnak jó a víz, akkor Neki is. Lehet hogyha engedtük volna, meg is mártózott volna.... bement térdig, tovább nem engedtem. Neki nem volt annyi fölöslege, ami melegen tartotta volna a hideg vízben. :D (Álmos 2 kg-val nehezebb Nonónál és 10cm-vel kisebb.) Úgyhogy jövőre ha Nóri nem meri kipróbálni a Balatont, akkor irány Álmos! Majd Ő megmutatja a tutit!

Annyira jól éreztük magunkat, hogy hajnali fél2-kor indultunk csak haza. Nem tudtunk ott aludni, mert másnap családi összejövetel volt. Nóri csak egy percre ébredt föl, mikor áttettük az autóba és mikor kivettük az autóból.

Minden bogyós bokornál és fánál meg kell állni és begyűjteni a terméseket. Itthon is van egy vödre, amiben gesztenyék és bogyók vannak, azokat szokta ki-be pakolgatni. A játszótérre menet is be kellett gyűjteni egypár termést. A babakocsi csomagtartójába tette, aztán egy pár száraz falevelet is tűzdelt bele.

...hogyha kisgyereked van és mosáshoz készülődsz, akkor mindig nézd meg hogy a mosógép vízkivezetője rá van-e akasztva a kádra..... :S

Szegény Panni néni talán nem ázott el, de a fürdőben 1 cm-s víz állt. Pedig meg is jegyeztem magamban tegnap, fürdés előtt - mikor Nóri mikrofonnak használta a csövet -, hogy ne felejtsem el visszaakasztani.

Ma, mielőtt megtörtént volna a baleset, Nórival pakoltunk be a mosógépbe és mikor egy zokni akadt a kezébe, mondta hogy golyó és belenézett. Nem értettem hogy mit szeretne. Aztán rájöttem, hogy hiányolja a mosódiót!!!! :D :D

Előző alkalommal pedig kiszedte a szennyestartóból a melltartómat, mondta hogy cici és rám akarta adni. Aztán miután mondtam neki, hogy nekem egyszerre egy is elég, akkor Ő bújt bele!

Ez az új nevünk. Néha Mamuka és egyéb becézések, csak onnan tudom hogy nekem szól hogy rámnéz közben. Egyre több tárgyat és személyt becéz. A legújabb mondata: Ez a Nonóé. :D

Ma vettem Nórának egy szívószálas italt. Még sosem próbálta, nem is tudtam hogy tudja-e majd használni a szívószálat. Naná, hogy tudta. (Az igaz, hogy az itatós poharat is szívni kell.) Annyira boldog volt, hogy a boltból hazafelé jövet MINDENKINEK megmutatta az üdítőjét. Nagyon sokan meg is dícsérték, hogy milyen ügyesen iszik. :D Egész délelőtt a szívószállal játszott, sőt még délután is. Most átváltott egy kanálra, mert amikor isszuk a kávét elkéri a kanalat. Most pedig igazi nagylánynak érzi magát, mert már egy órája egy műanyag poharat hordoz körbe és az alján lévő 1 cm-es vizet kanalazza. 

Lementünk a játszóra és összeismerkedett egy 2 éves kislánnyal Nonó. Aztán rá fél órára jött a kislánynak egy barátnője, úgy 6 év körüli. Nekiálltak játszani, fel-le rohangáltak a várba. Nóri minden léptüket próbálta követni, utánozni, nagyon figyelte őket. A baj csak az volt, hogy nekik nem volt gond a vár alsó lépcsőfokára felmászni, Nórival ellentétben. De Nonó ezt is megoldotta: elkiáltotta magát felemelt kézzel hogy Segítek! és egy anyuka rögtön odaugrott, felrakta. Másodszorra a 6 éves kislánnyal játszotta el ugyanezt, de ő szerintem észre sem vette a Tökmagot, úgyhogy én segítettem neki.:D Amíg a lányok játszottak Félix le volt ejtve...

Hazamentünk, kitépőzárazta a szandálomat és azt mondta: Vedd le!

Leejtette a pelusát a hintából és azt mondta: Lesett!

Ismeri a birtokos esetet! Vasárnap kezdte el mondani, hogy Mamáé, Papáé, azóta szorgalmasan gyakorolja. Ma rámutatott Apa szandáljára és mondta hogy Apáé, aztán az én szandimra: Anyáé, végül: Nonóé. Hát nem okos????

Az egyszerűbb 3 szótagos szavakat is meg tudja már ismételni, kisebb-nagyobb hibával.

- Nóri gyere, kiveszlek ki a hintából mert már sötétedik, megyünk haza fürdeni meg vacsorázni!

- Nem!

- Légyszíves gyere, már mennek a Liliék is vacsizni! Holnap megint jövünk a játszótérre és hintázhatsz!

- Nem! Nem! (Össze-vissza kapálódzik, tényleg nem engedi hogy kivegyük.)

- Jól van, akkor összeszedem a játékokat, de aztán kiveszlek, mert haza kell menni fürdeni. Vár a Borcsi is.

- Neeeeem! Neeem! Nem!

Elkezdem összeszedni a homokozó játékokat, közben visszanézek a hintára és mit látok? Vidáman játszanak Lilivel a hinta mellett... Kérdezem Lili anyukáját, hogy ezt hogyan csinálta? Azt mondta odament, megkérdezte hogy Kiszállsz Nóri? Majd Nonó nyújtotta a karját és hagyta magát kiszedni... DACKORSZAK :)

Szegényem ma nagyon becsípte az icipici gyűrűsujja bőrét az autó ajtajába! Még vérzett is! Egy hangtalan Ó-val jelezte, hogy vmi nagyon fájhat neki, aztán elkezdett sírni. Sírva kiabálta, hogy Bibíííí! Gyorsan lekezeltük, aztán ráragasztottunk egy sebtapaszt, amire rajzoltam egy nyuszifejet, hátha így megfeledkezik a bibiről. Hát nem jött be. Aztán egy fél nap után meg is szabadult a tapasztól. Egész nap panaszkodott hogy fáj neki. :( :(

Nóra nagyon együttérző lélek egyébként. Ha valaki felkiált a másik szobából, hogy Aúú!, akkor már rohan oda, hogy bibíí, puszi. Ad rá egy gyógypuszit. A múltkor kint tettem-vettem a konyhában, beütöttem a fejemet, hallottam a szobából, az etetőszékből, hogy Fáj! Aztán 10 perc múlva kimentem hozzá, de én már el is felejtettem a balesetet. Erre odahajol a székből, mondja hogy bibi és ad egy cuppanósat. Úgy szeretem!

Mi sem tudjuk, mi ez az új szokás???!!! Eddig is mondott nemet, de az elmúlt 2 napban a tetőfokára hágott a tiltakozás... Reggeltől estig semmi, sehogy, semmikor sem jó! Folyamatosan mondja hogy Nem! (de tényleg bmennyi ideig), egy helyben áll, toporzékol, közben folyamatosan potyognak a könnyei. Kérdezzük, hogy Mi a baj? , de nem mond semmit a nemen kívül. Kérdezzük hogy ezt szeretné, azt szeretné, mutassa meg! De csak nem-nem-nem-nem-nem és nem. Mi meg mosolygunk rajta magunkban, mert nagyon aranyos ahogy vöröslő fejjel ellenkezik, de közben nézünk egymásra, hogy ez most mi?

Viszont a jóhír, hogy egyelőre "csak" 5-6 között kel, szó nélkül átjön hozzánk és befekszik közénk. Ha szerencsénk van, akkor tovább tudunk aludni, de van hogy úgy kimegy az álom a szemünkből, hogy aztán egy óra szenvedés után felkelünk. Ilyenkor aztán Nonó már 9 körül nagyon elfárad, legfeljebb 10-ig húzzuk.

Most megnéztem egy babapszichológus honlapját, amin a másfél éves gyerekek lelki fejlődéséről ír, úgyhogy teljesen meg is világosodtunk! Ismét visszatér ennyi idős korban a szeparációs szorongás, valamint társul hozzá a "félek a sötétben" érzés. Így az alvásra azt javasolja, hogy bizony maradjunk ott, míg újra el nem alszik a baba, így megerősítjük hogy mi mindig ott vagyunk ha gond van. Tehát együtt fogunk visszaaludni vele akkor is, ha éjjel ébred. A sok-sok értelmetlen nem-re is megtaláltuk a választ a blogban. Érdemes elolvasni a cikket!  http://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/a-baba-lelki-fejlodese-masfel-eves

Tegnap este azt mondta Nóri hogy pisi, úgyhogy ráültettük a bilire. Aztán kétszer felállt közben, mindkétszer visszaült, majd nem egészen 5 perc múlva benne volt a produktum!

Ma mentünk oltásra, de kiderült hogy a doki már egy hónapja szabin van. Így hát hétfőn ismét ellátogatunk. Milyen jó lett volna túlleni rajta! Hétfőn biztos rengetegen lesznek... Helyette viszont játszótereztünk egyet. Félix természetesen ott volt, szerencsére Liliék is csatlakoztak egy negyed óra erejéig. Aztán rohantunk haza, hogy befejezzem az ebédet. Már azt is mondja Nóri, hogy ebéd, bár legtöbbször csak kaját mond a reggelire, ebédre, és vacsorára is. Először azt hittük hogy félrebeszél, de aztán rájöttünk hogy tényleg kaja a kaja. Nem is emlékszem pedig hogy ezt a szót gyakrabban használnánk, mint mondjuk az ebédet.... :D

A mai napra jutó egyik új szava a hátizsák! Ez viszont már akárhogy is számolom, 3 szótagos! Nem ejti tisztán, de meg lehet érteni. Másik két új szava/mondata pedig a kedvenc Gryllusos dalából van: Skót = Kót, aki dudán játszik, vagyis dudá jáci. :D

A múltkor írtam, hogy éjszakai ébredés nincs szerencsére. Hát úgy látszik elkiabáltam a dolgot, mert azóta Nonó rendszeresen felébred éjjelente 1x. Tegnap éjjel pl. arra ébredt, hogy mikor Apa bement becsukni az ablakot. A baj az volt, hogy nem volt hajlandó visszaaludni, csak úgy ha valaki ottmarad vele, míg álomba nem szenderül. Naponta egyszer ezt megtesszük, esti mese olvasás közben rendszeresen elalszik. DE éjjel 3-kor nem fogok nekiállni sem mesét olvasni, sem a szobában ácsorogni fél órát, mert neki úgy jobb. (Nagyon kemény szülők vagyunk! :) Egy kis ideig ott szoktunk vele maradni, megnyugtatjuk, elmagyarázzuk neki hogy mindenkinek megvan a saját helye, adunk neki vizet. Még arra is hajlandók vagyunk, hogy 10 percet szobrozzunk mellette. De mikor utána megpróbálunk kiosonni a szobából és megreccsen a parketta rögtön felkapja a fejét, feláll és elkezd zokogni. Tegnap majd' megszakadt a szívünk, mert 10 percet hagytuk sírni. Aztán ismét bementem és ismét elmagyaráztam neki, hogy ilyenkor mindenki aludni szokott a saját ágyában. Miután kijöttem, újult erővel rázendített. 12 percig bírta. Ezalatt a 12 perc alatt mindennel próbálkozott: Aaaaaanyaaaaa!!! Aaaaapaaaaa!!!! nem jött senki, úgyhogy cselt vetett be: Fááááááj! Bibíííííííííííí! Víz! Ez sem hatott, úgyhogy jöttek a legfőbb bizalmasok: Papaaaaa! Mamaaaaa! Bodríííí! (reggel kiderült, hogy Bodri kiesett az ágyából). Utána, mint akit elvágtak. Én meg elkezdtem izgulni, hogy akkor most miért nem sír egy picit, mi ez a néma csönd, biztos minden oké? Többször odalopóztam az ajtóhoz és belestem, a koromsötét szobába. Persze semmit sem láttam. Kénytelen voltam ÍGY elaludni. Aztán reggel 6.10-kor megjelent a kisasszony, kipihenten, kisimult arccal, hogy akkor ő most nekiáll játszani.....

Remélem ezt az éjszakai felkelést ráfoghatjuk a hátsó rágófogaira..., amik természetesen nagyon hamar, mindenféle gond nélkül ki fognak nőni és onnantól kezdve végigalussza az éjszakát és reggel 8-kor (najó, 1/2 8-kor) kel... Persze, tudom eddig el voltunk kényeztetve, mert 4 hetes korától végigaludta az éjszakákat, kivéve amikor jött a foga. De azért reménykedünk!

Többször sajnos már nem mehetünk, mivel Nóri már "nagylány" lett. Viszont ha lesz következő baba, akkor is számítanak a segítségünkre. :)

Ennyire jól még sosem érezte magát ott a leánykánk. 3-4-szer voltunk a 1,5 év alatt, mindig nagy szeretettel vártak minket, jól éreztük magunkat, érdekes feladatokat kapott Nóra. Most már el sem akart jönni, csak játszott és rajzolt volna tovább. Volt ott egy babáknak való babzsákfotel is, rögtön belehuppant a kisasszony. Nagyon megdicsérték a kísérletek végén, hogy nagyon ügyes volt. Mondták, hogy nagyon bátor. Ugyanis amikor megérkeztünk nem igazán akart elmozdulni mellőlünk. De 10 percet beszélgetett vele az egyik kísérletvezető és utána már nagyon jóban voltak. A második feladatnál már ő ment elöl és mutatta, hogy melyik szobába kell bemennie. Azt mondták, hogy úgy fejlődik ahogy a nagykönyvben meg van írva. Úgy szokott lenni, hogy az egyik gyerek már beszél, de még nem jár szépen, a másik meg fordítva, de Nóri tökéletes.... (Hát nem kell mondanom, hogy milyen jólesett nekünk ez a megállapítás.) Kaptunk egy babalaboros pólót és egy pici plüss nyuszit is. Ennek úgy megörült Nonó, hogy odament a nőhöz és adott neki egy puszit. Aki persze elolvadt a gyönyörűségtől.... :D

Ezt a képet a laborosok készítették:

Félixet és anyukáját is nagyon szereti Nóra. Messziről kiabál nekik, szalad eléjük. Próbálja ölelgetni barátját, aki nem mindig örül a heves reakciónak.

Félixszel motorozott. Aztán leszállt a nyusziról és Fési orra bukott... szó szerint.

A tegnap estét Nóri a nagyszülőknél töltötte, életében először. Már többször aludt náluk, de csak délutánonként. Nóri nagyon jól érezte magát, csak 1-2-szer hiányolt bennünket, pedig legközelebb másnap délben láttuk viszont. Így ma reggel - hosszú-hosszú idő után - sokáig (vissza)aludtunk, de azért a megszokott 6 - 1/2 7-es kelés megvolt. Máskor is csinálunk ilyet.. :)

Pakolok, rámolok guggolva, egyszer csak odajön, felhúzza a pólómat és a hátamra nyom egy cuppanóst. Aztán megy tovább a dolgára... :D :D

Kedvenc dala is van már:

"Itt a fejem, itt van itt,

Súgok neked valamit.

Itt a fülem, szemem, szám,

itt pedig az orrocskám.

Jobbra-balra két karom,

forgatom ha akarom.

Kezeimmel tapsolok,

Lábaimmal dobbantok."

Közben mutogatni kell a testrészeket. Ezt már elmutogatta Borcsa babán is. A dallamát fel lehet ismerni, mikor el kezdi énekelni.

 Íme a művésznő:

Már több mint egy hete hogy kinőtt az utolsó szemfoga! Azóta is nyálzik, nem tudom a hátsó fogak hogy állnak, mivel nem engedi hogy megnézzük. Jövő héten megyünk oltásra, majd akkor megtudakolom a dokitól.

Lassan 1,5 éves lesz!!! Rohan az idő! Elolvastam mit tud egy másfél éves:

Mindig szól ha pisilnie kell, bár néha már nincs idő bilire ülni. Nagydolognál pont az ellenkezője van: nem bírja kivárni (kiülni) az időt. Állandóan felpattan a biliről, aztán jelez, aztán megint ráül és így tovább... De kifejezetten zavarja, ha aztán a végén bemegy a bugyiba vagy a pelusba, olyankor terpeszállásban, lábujjhegyen jár. Vagy meg sem hajlandó mozdulni. :D

Egyre ügyesebben eszik önállóan. A kezét már régóta meg tudja mosni. Ha azt mondom, hogy Húzd fel a nadrágodat, mert lecsúszott!, akkor nagyon aranyosan félig-meddig fel tudja húzni. Gyönyörű köröket (csigákat) tud rajzolni. Ügyesen fut (főleg előlünk). Egyedül felül a kisszékére (aminek tegnap kitörtem a lábát !!! :( szerencsére van még 1), felmászik a csúszdához vezető létrán.Guggolva játszik ki tudja mióta. Nagyobb gyöngyöket felfűzi a cipőfűzőre, érdekes módon ehhez van türelme.

Képes választani 2 vagy több tárgy között. Pl. tegnap megkérdeztem tőle, hogy Melyik lapátot kéred, a zöldet vagy a rózsaszínt? Mondta hogy zöd.

Nem tudom, hogy a gyerekek arányérzéke mikor fejlődik ki, de az tuti hogyha az én kekszem nagyobb mint az övé, akkor el kell cserélni. 1 hónappal ezelőtt -ha jól emlékszem- még nem vette észre a különbséget.

A tükörben már régóta felismeri magát. Felvesz egy ruhát és már rohan megnézni hogyan áll neki.

Sokszor, ha ő is szeretne vmi olyat amit mi csinálunk (pl. eszünk), akkor mondja hogy Nonó!, ő is szeretne olyat enni.

Szinte mindent megért.

Egyszer alszik naponta (bár van mikor kétszer), kb. 1/2 11 - től 1,5-2 órát. Nagyon szerencsétlen időpont, de egyszerűen nem bírja ebédig, csak hatalmas szenvedések, hiszti árán.

Éjszakai sírás Hál' Istennek nincs, nyugodtan végigalussza az egészet. Bár nyaralás óta csak meseolvasásra tud elaludni, vagy úgy ha vki közelálló bent van vele a szobában. Kivettük a kiságyából a rácsot már éjszakára is, így reggel végre nem sírásra, hisztire ébredünk, hanem arra hogy megérkezett a kisasszony és elkezdett játszani. Természetesen a szülők nélkül nincs játék, az teljesen mindegy hogy ők épp még alszanak. A legkeményebb tárgyat teszi a fejünkre, vagy a leghangosabbal kezd el játszani.

A barátaival még nem játszanak együtt, de általában ugyanazt játsszák külön-külön. A szerepjáték már régóta divat. Esetleg ad nekik a kedvenc ételéből, de csakis a kisebbet és csakis ha nagyon szépen megkérjük rá.

Sokszor mond nemet, még ha igenre is gondol. Ügyesen bólogat a fejével most már az igennél is.

Sokszor dacos és dührohamai is vannak, főleg ha fáj vmije.

A szókincsét már nem is tudom követni, napról-napra fejlődik. A 3 szótagos szavak még nem mennek, de a két szótagosok nagyon. Amelyik szóra nagyon büszke vagyok mostanában: kiszállsz. Amikor az etető székéből ki szeretne jönni.

Lehet vele egyezkedni: Ha megeszel még két kanál főzeléket, akkor mehetsz játszani! Ha forogsz egyet, kapsz egy pufit! :D

Az összes pontot kipipáltam, kivéve azt hogy 3-4 építőkockát rakosgat egymásra. Ezt még nem próbálta, nem nagyon van ehhez türelme. Lehet holnap teszek egy kísérletet kíváncsiságból.

Technikai okok miatt egy kicsit elbúcsúzunk...  Remélem mielőbb folytatni tudom a naplót ott, ahol abbahagytam... :( Addig is gyűjtöm a fényképeket és az élményeket!

Tegnap kétszer is belepisilt a bilibe!!!! Másodszorra már csak 5 perc kellett a csodához!

Ma pedig egyszer sem sikerült nekünk. Egyáltalán nem volt türelme ilyen dolgokhoz. Viszont már ott tartunk, hogy mondja pisilés előtt/közben/utána :) közvetlenül hogy pí. Egész nap bugyiban mászkál (a feneke gyönyörű lett!), így amikor lefekvés előtt bepelenkázzuk és aztán pisil, akkor szintén mondja hogy pí és néz maga alá hogy hol a nyom. Csak nagyon megtévesztő, mivel ha játszás vagy olvasás közben lecsöppen a nyála a lábára akkor az is pí. Szintén néz maga alá. Úgyhogy ma egy óra azzal telt, hogy kb. 5 percenként ráültettük a bilire, aztán mind a hárman meguntuk a vakriasztást. Most már a kaka is pí.

Ma nagyon nyűgös volt Nonó, úgyhogy délután 4 órán keresztül lent voltunk. Ebből 3-at a játszótéren töltöttünk. Naná hogy hintázott. Aztán csodák-csodájára elmentünk homokozni. Egy kislány - Norina - kiszolgálta homokfagyival a homokozóban játszókat. Nóra egész jól eljátszott vele, bár a játék lényegét még nem nagyon értette. Egy idő után ismét a hinta következett. Nagy könyörgések árán sikerült rábeszélnem egy kis csúszdázásra. Ráérzett az ízére! Egészen rövid csúszda, ekkora gyerekeknek való. Persze a csúszdán felgyalogolni nagyon mókás lett volna, ha nem szólok rá 3x. Negyedszerre megcsúszott és puff beütötte a fejét. Nagyon megijedtünk mindketten, nőtt egy kis púp a homlokára. Onnantól kezdve ismét  nyűgös volt, csak ölben szeretett volna lenni, az én ölemben. Apa nem volt jó. Kezdte elfelejteni bánatát miközben homokoztunk vele. Aztán levettük a szandiját, először nem nagyon akaródzott beletennie a lábát a homokba. Mikor feladta a harcot, betemettük a lábujjait, nagyon tetszett neki, arra is rájött hogy milyen szuper dolog mezítláb a homokban mászkálni, úgyhogy egészen felvidult. . . :D Aztán gyorsan elfogyasztott egy palacsintát és hazaindultunk. Útközben találkoztunk Félixszékkel. Annyira aranyosak voltak, mondtuk Nórinak, hogy szaladj oda Félixhez és öleld meg! Erre odaszaladt és megölelte, Félix pedig visszaölelte. Hazakísértük őket, aztán mi is haza indultunk.

Megpihen hazafelé menet:

Múlt héten átállt Nóra a napi egy alvásra, úgy 12-től 3-ig. Aztán a héten valószínűleg a meleg miatt egész nap bóbiskol. Hétfőn kétszer is aludt délelőtt, meg egyszer délután. Tegnap pedig már odáig jutott, hogy lefeküdt a nappali közepére a szőnyegre a pelusával és elaludt. Egy óra múlva ébredt föl, zavartan nézett körbe hogy hová került... Azt hittem hogy délután már nem fog aludni, nem is próbáltam lefektetni. Természetesen az új hintájában ült, kérte a Borcsi babát meg a Bodri kutyát, meg mind a három szennyesből kihalászott pelenkáját, mikor 10 perc múlva odanéztem már aludt.

Egyébként amióta megvan ez a hinta. Azóta szó szerint (tényleg nem vicc!) egész nap benne ül és hintázik. Kezdem megbánni hogy megvettük....

... kell egy ilyen kisautó.

Nórinak valószínűleg megindult a másik szemfoga is, mert ismét egész nap iszonyatos nyűgös és reggeltől estig foglalkozni kell vele. Az étvágya pedig ismét kezd visszaesni. Az ilyen napokon, valamint amikor nincs ideje enni (mivel a játék sokkal fontosabb szerinte...), akkor elővesszük ezt a szuper járgányt. Kicsi ajtaja van egy még kisebb fogantyúval, aminek a megfogása és kinyitása nagyon nagy koncentrációt igényel egy ilyen pici kéztől. Bele lehet kukucskálni, lehet bele tenni kölesgolyót és mindenféle vackot. Össze lehet kapcsolni más autókkal is. Könnyen lemosható róla az ételmaradék. Eltereli a figyelmet az evésről és ahhoz képest hihetetlen mennyiséget megeszik Nonó, mint amennyi egyébként elfogyna. Egyszerűen szuper!

Egyébként Nonó arányérzéke még nem kifejlett a jelek szerint....

Először beleültette a babát, aztán úgy gondolta hogy inkább ő megy vele egy kört. Toltam is egy kicsit, szerencsére nem tört össze a sulibusz...