Lányaim

"Kedves Anna és Tamás! Szeretnék tájékoztatást adni Nóri beszoktatásáról. Nonót egy nagyon mosolygós, barátságos kislánynak ismertem meg. Már az első találkozásnál is mosolyogva lépett be a csoportba és a beszoktatás alatt is csak 1-2 alkalommal fordult elő, hogy sírva…

Még január elején ismét találkoztunk Esztiékkel. Eszti októberben volt 1 éves, úgyhogy most már teljesen biztonságosan jár. És mindent megeszik, amit csak elér. :) Pl. csokit a polcról, mohát a kerítésről (!), majd leöblíti egy kis pocsolya vízzel.... ezt most komolyan mondom!…

Pózol a táskával... Felpróbálta a cipőmet. Ha megkérem mosolyogjon, akkor tuti felemeli a fejét és így csinál. Ééééés még mindig HINTAAA! Sőt a szarvasnak is mindig hintáznia kell!

Este mennénk haza a nagyszülőktől: - Nagyapával szeretnék aludni. - Jó, akkor aludj itt, mi meg hazamegyünk. - Jó, sziasztok! És tényleg ott maradt. Egyszerűen lepasszolt minket.…

Megyünk haza a bölcsiből: - Hol van Apa? Dolgozik? - Apa Dórinál van, csinál neki frizurát. Hazaértünk után kb. fél órával csönget Apa is. Odaszalad hozzá, ad neki puszit. Visszaszalad a szobába, hátranéz apjára: - Fjizujaaaaaa! Szép lett. - A te hajad is nagyon szép. -…

Szombaton Nóra benáthásodott. Vasárnap már dőlt belőle a takony, de csak 37°-ig ment föl a hőmérő higany(?)szála. Mivel folyamatosan szívni kellett az orrát, hétfőn bölcsi helyett dokihoz mentünk. Korábban ha ilyen állapotban volt, nem vittem dokihoz, otthon simán kikezeltük.…