Szombaton Nóra benáthásodott. Vasárnap már dőlt belőle a takony, de csak 37°-ig ment föl a hőmérő higany(?)szála. Mivel folyamatosan szívni kellett az orrát, hétfőn bölcsi helyett dokihoz mentünk. Korábban ha ilyen állapotban volt, nem vittem dokihoz, otthon simán kikezeltük. A dokinéni felírt paracetamolt (ami eperízű, színezett, tele van édesítőszerekkel, mellesleg hatástalan), meg Fenistil cseppeket (ami szájon át szedhető), merthogy az orröblítő spray-ből kiindulva az orrcseppet vszeg nem igazán tolerálná. Aztán szerdán vissza kellett mennünk, azt hittem/hittük mindannyian hogy addigra meggyógyul. Hát nem hogy jobban lett, de még rosszabbul. Láza szerencsére továbbra sem volt, viszont már köhögött is. Dokinéni aszonta hogy kicsit zörejes a tüdeje. Kérdezte hogy szeretnék-e még várni az antibiotikummal péntekig. Mondtam neki, hogy mindenképp. Bár szerdán délután voltunk dokinál, pénteken pedig délelőtt, ami volt túl sok idő a gyógyuláshoz. Ennek ellenére adtam neki ezüstkolloidot, mi is azzal gyógyítjuk magunkat a napokban, mert torokdagadás, orrdugulás a tünetünk. :) Szinte egész nap párologtatunk is, mivel nagyon száraz a levegő. Mikor pénteken visszamentünk, dokinéni rácsodálkozott, mert megállapította hogy a tüdeje teljesen tiszta (nagyon-nagyon alaposan meghallgatta, tényleg), és a gyógyszereket is elég szombatig adni neki! ÉLJEN! A köhögése viszont csúnyább lett, de csak azért mert végre szakad fel neki. Az orrfolyása is mérséklődött. Hétfőn bölcsi!
Minden rosszban van valami jó:
- Rájöttünk hogy nagyon ügyesen tud orrot fújni. Hál'Istennek előbb nem derült ki, mert már régen volt taknyos. Ettől függetlenül az orrszívóval néha be kell neki segíteni, de az utóbbi napokban azt is egyedül szerette volna mindig használni.
- Megszerette a dokinénit, mivel ez a doki nem olyan mint az előző, hanem nagyon aranyos és türelmes.
- Meg tudja vizsgálni a baba torkát és meghallgatni a tüdejét. Ugyanis így tereltük el a figyelmét, mutattuk meg Nórának (dokinénivel együtt), hogy mi fog vele történni. Elől-hátul megvizsgálhatta a babát a sztetoszkóppal, aztán úgy hallgatta meg a dokinéni elöl a tüdejét, hogy Nonó is foghatta a műszert. Kapott egy spatulát is a vizsgálat végén, amire a dokinéni ráragasztott egy matricát, az egyik felére egy fagyit rajzolt, a másikra egy napocskát. Így tud fagyit enni a baba. :D Ígérem lefényképezem!
