Szaladt Apától hozzám a játszótéren, egy fránya ropiért. Majd félúton hoppp...és koppp.... letette a kezét, de valahogy továbbcsúszott a feje. Az orráról és az orra alatt lévő részről lejött a bőr, a homloka icipicit lehorzsolódott és púpos lett. Volt nagy sírás. Szerencsére a fogai megmaradtak és a közelben lévő kút segítségével a koszt is idejében le tudtuk mosni az arcáról és a szájából. Ráadásul benáthásodott, állandóan folyt az orra, de a seb miatt nem engedte megtörölni. Az orröblítés, majd az orrleszívás alatt élet-halál harcot folytat, leizzad bokáig a küszködésben, majd két perccel később nevetgélve öblíti és szívja a plüss állatok orrát. Ki érti ezt??? A meggyötört lelkét pedig egész nap pátyolgatni kell, állandóan ölben akar lenni, én pedig nem tiltakozom, bár a derekam már üzent. Úgy szeretem, mikor rámborul és közben ölel! :)
Tegnap leesett itthon az ágyról, miközben háton fekve biciklizett???? Nem tudom hogyan csinálta. Ma átbukott egy alacsony kerítésen a növények és egy nagyobb kő közé. Ennyi bőven elég is lesz egy hétre!
A varr az orra alatt már leesett és a nózija is szépen gyógyul. Sajnos a képek mellé/alá nem tudok mellékelni szöveget, ígyhát előre beírom őket egymás után:
1)Még mindig feltűnő még a játszótéri baleset nyoma.
2)"Tojom" a békát!
3)Gyere "Fifike", add a kezed! (Nem mi mondtuk nekik, hogy fogják meg egymás kezét...)
4)"Ugye mi jó barátok vagyunk!"
5)Gyí, te paci! (Ezt ő mondta szó szerint, majd véletlenül fellökte Félixet a béka.)
6)Minden oké?
7)Azért adok egy puszit.
