Valószínűleg a hosszú hétvégén elkapott valami csúnya toroknyavalyát, mivel a bölcsi 1. napján, hétfőn este már úgy köhögött mint egy szamár. Aztán felkúszott a hőmérséklete is majdnem 39°C-ra. Másnap de. hőemelkedése volt, kezdtem is megörülni hogy ennyi volt. Ma pedig már csütörtök van és ez az első lázmentes nap(szak?) kedd du. óta. Folyamatosan 38,5-39,3°C között volt volt a láza, semmivel sem tudtuk lejjebb vinni. A paracetamol tartalmú készítmények nem érnek még annyit sem... Az ibuprofen, az amidozofen és a hűtőfürdő viszont jók. A baj csak az volt, hogy amidozofen tartalmú lázcsillapítónk még nem volt és csak vényre kapható. Én ügyes, azt hittem kedden hogy már szerda van és aszerint mentem dokihoz. Azaz délután. Ő viszont délelőtt rendelt. :-O Szegény Nonónak a torka már nagyon fájt, minden egyes köhögésnél sírva fakadt. Adagoltam szorgalmasan az ezüstöt, hogy egy esetleges tüdőgyuszit legalább kikerüljünk. Aztán eszembe jutott, hogy a múltkorról maradt még Fenistil csepp. Sajnos nem hatott olyan gyorsan, mint vártam. Kedden egyébként 1/2 9-kor kelt a Kisasszony és hajnal 4-ig nem is tudott aludni. Ezalatt az idő alatt 3 hűtőfürdőt vett és rengeteg kúpot valamint (hatástalan) lázcsillapító szirupot kapott. Ha enni nem is evett, de legalább ivott eleget. Kb. 10 percenként 3 korty vizet. Éjszaka is.
A hűtőfürdőt imádja! (Az tuti hogy ezt nem tőlem örökölte!) "Hűlés" közben a hőmérő maci sütött palacsintát, megitatta a pingvint, belepisilt a pohárba amiből innia kellett volna és belepukizott a vízbe... Nonó ki sem akart jönni a vízből egyszer sem. Sőt! Amikor mondtuk neki, hogy most megyünk fürdeni, akkor lázasan :) ledobta magáról a ruháit és a kádig rohant (hiába volt hajnali 4 óra). Én már annyira fáradt voltam, hogy véletlenül lassan melegítettem a hűtőfürdőt... Másnap szintén elnéztem az órát és rosszkor mentünk a dokihoz, de most legalább 1 órával előtte. Úgyhogy mi voltunk az elsők! Nonó nagyon bátor volt, simán engedte a dokinak hogy meghallgassa elöl-hátul. Sőt a száját magától nyitotta ki és akkor sem csukta be, amikor a doki spatulával belenézett. De amint végzett a doktornő, azonnyomban matricát kért Nóri. :) És egyből kettőt. Sajna a dokinak rossz napja volt és vagy nem hallotta ezt a kérést, vagy nem érdekelte. Mindenesetre vidáman távoztunk a rendelőből. Ilyen sem volt még. :)
Amióta lázas, köztünk alszik, így mindenkinek könnyebb. De tegnap este egy órás alvás után felkelt és sírva közölte, hogy ő bizony a saját ágyában a saját szobájában szeretne aludni. Egy pár óra után persze visszaköltözött közénk. :)
Hamar meg kell gyógyulnia, mert gyönyörű idő van odakint!
