Lányaim

...hogy egy hete lementünk délután sétálni Félixszel. Aztán egyszer csak arrafelé bringázott egy kisfiú az anyukájával és észrevette a Töpörtyűket. Odajött hozzájuk, beszélgetett velük és kölcsönvette Nonó újdonsült babakocsiját egy körre. Aztán javasolta, hogy a Picik is üljenek föl az ő bringájára. Igaz, egyiküknek sem ért le a lába, de nagyon élvezték a tologatást. Megtudtuk hogy Kolosnak hívják a kisfiút. Kb. egy fél óra után, mikor indultunk volna haza, Kolos mondta anyukájának hogy elkísérne minket. Aztán engem is megkérdezett, hogy mit szólnék hozzá. Meg hogy melyik utcában lakunk. Sétáltunk, sétáltunk, közben kutyát simogattunk, aztán Kolos tolta a babakocsit, közben fogta Nóra kezét. Nagyon boldog volt. Nóra meg eközben le sem vette a szemét Kolosról, hagyta hogy húzza maga után. A kisfiú kérdezte az anyukájától, hogy megnézheti-e a Nóri szobáját... :D Persze nem volt a válasz. Aztán próbálkozott velem, hogy majd eljöhet-e Nóri szülinapjára. Mondtam neki, hogy az sajnos már csak jövőre lesz. De erre nagy lelkesen meghívott az övére. Megkérdezte hányadikon lakunk és melyik a mi postaládánk, hogy majd be tudja dobni a meghívót. :) (Egy utcában lakunk, mint kiderült.) Kolos télen lesz 6 éves. Tovább sétáltunk, majd egyszercsak megjegyzi: Ha Nóri nagy lesz, akkor Én leszek a babájának az apukája, Ő meg az anyukája! Azt hittem dobok egy hátast. Anyukája csak nevetett és mondta hogy a kislány még nem foglalkozik ilyenekkel. Én meg annyit mondtam, hogy majd Nonó eldönti, ha nagy lesz. :) Aztán mikor a házunk elé értünk, mondtam Nórának hogy köszönjön el Kolostól. Erre Kolos ad neki egy puszit és a kislányom viszonozza egy nyúlós, nyálas puszival. :-O Kolos miközben letörölte az arcát megjegyezte: Azt hiszem Nóri szerelmes belém. No comment.